Az Erdélyi Fejedelemség története 1541-ben Martinuzzi Fráter György kormányzóságával veszi kezdetét, mégis 30 esztendőt kell várni, amíg a fejedelmi széket az első szabadon választott fejedelem, Báthory István foglalhatja el. Fennállásának másfél évszázada alatt, fejedelmei bölcsességének, vitézségének és diplomáciai adottságainak köszönhetően, a többnyelvű és többvallású Erdélyben kialakult egy olyan hatalmi egyensúly és együttműködési rendszer a három rendi nemzet (magyar-székely-szász) és négy elfogadott vallás (református-lutheránus-unitárius-katolikus) között, amely egyedülálló volt a vallási és etnikai ellentétektől szenvedő Európában.
Az Erdélyi Fejedelemség alig 150 esztendős története során, a hányatott sorsú, a Habsburg és a török szultán hatalmas birodalmai között vergődő kicsiny ország élén több kiemelkedő férfiú is feltűnik a történelem szinpadán. Elég csak Fráter Györgyöt, Báthory Istvánt, Bocskai Istvánt vagy I. Rákóczi Györgyöt említenünk. Mégis amikor egymás között „A Fejedelem”-ről beszélünk, Bethlen Gábor képe sejlik fel előttünk. Azé a Bethlen Gáboré, aki a XVI.-XVII. század fordulójának vérzivataros, zűrzavarba forduló évtízedei után békét hoz, felvirágoztatja Erdélyt és az Erdélyi Fejedelemség nevét ismertté teszi Európa uralkodói udvaraiban. 1613-ban, az ő fejedelemmé választásával kezdődik Erdély Aranykora.
Noha idén, 2020-ban csak virtuálisan lehetséges, mégis, hol ünnepelhetnénk méltóbban Fejedelmünk születésének és halálának kettős évfordulóját, mint a Marosillye-i végvár utolsó megmaradt tornyánál, a Bethlen Gábor szülőházának is tartott Veres-bástyánál? Amennyiben tehetik, bár gondolatban tartsanak Csaba testvérrel és velünk egy megemlékezés erejéig, vagy hogyha lehetőségük van rá, akár élőben is a www.magnificat.ro weboldalon.